Astrantia – Bordó völgycsillag

Bordó völgycsillag (Astrantia) – természetes elegancia a félárnyékos kertekbe

A bordó völgycsillag (Astrantia) különleges megjelenésű, hosszú virágzású évelő, amely tűpárnaszerű, bordó–sötétvörös árnyalatú virágaival elegáns és természetes hangulatot teremt a kertben. Finoman árnyalt virágzata egyszerre visszafogott és figyelemfelkeltő, így kiváló választás azok számára, akik tartós díszítőértékű, mégis harmonikus évelőt keresnek.

A bordó völgycsillag elágazó, bokros szárain a nyár folyamán hetekig nyílnak a jellegzetes virágfejek, amelyek nemcsak az évelőágyásokban, hanem vágott virágként és szárazvirágként is szépen érvényesülnek. Megbízható, fagytűrő évelő, amely hosszú időn keresztül biztosít színt és struktúrát a kert félárnyékos részein.

Növekedés és megjelenés

A bordó völgycsillag kifejlett magassága általában 60–80 cm, bokros habitusú, stabil növekedésű évelő. Szárai elágazóak, jól tartják a virágfejeket, így nem dől meg, rendezett megjelenést biztosít az ágyásokban. A tűpárnára emlékeztető virágok finoman fehérrel árnyalt bordó tónusai különleges mélységet adnak a növény megjelenésének.

Lombozata zöld, természetes hátteret biztosít a virágoknak, miközben a növény egész habitusa légies, mégis határozott szerkezetet ad az évelőágyásoknak.

Virágzás – hosszan tartó nyári dísz

A bordó völgycsillag virágzása júniustól szeptemberig tart. A hosszú virágzási időnek köszönhetően a kert egyik legmegbízhatóbb nyári dísznövénye. Az elnyílt virágfejek eltávolításával a virágzás tovább serkenthető, így a növény még hosszabb ideig marad dekoratív.

Virágai nemcsak a kertben mutatósak: vágott virágként és szárított virágként is kedveltek, ezért virágkötészeti alapanyagként is gyakran használják.

A bordó völgycsillag gondozása

A bordó völgycsillag (Astrantia) gondozása egyszerű, ezért kezdő kertészek számára is kiváló választás.

Talajigény

Savanyú vagy enyhén savanyú kémhatású, jó vízáteresztő, üde és tápanyagban gazdag talajban fejlődik a legszebben. A meszes talajt kerülni kell, mert abban a növény gyengébben fejlődik. Ültetéskor komposzt bedolgozásával javítható a talaj szerkezete.

Vízigény

Közepes vízigényű évelő. A talaj kiszáradását nem kedveli, ezért különösen melegebb időszakokban érdemes rendszeresen öntözni. Mulcsozással a talaj nedvessége hosszabb ideig megőrizhető.

Fényigény

A félárnyékos fekvést kedveli leginkább, ahol virágzása a legbőségesebb. Teljes napfényben is tartható, de csak akkor, ha a talaj folyamatosan üde marad.

Metszés

Az elnyílt virágok rendszeres eltávolítása nemcsak esztétikusabb megjelenést biztosít, hanem elősegíti az újabb virágok képződését is. Ősszel a visszahúzódott szárakat érdemes visszavágni.

Tápanyag-utánpótlás

Tavasszal lassan lebomló szerves trágyával vagy komposzttal támogatható a növény egészséges fejlődése és gazdag virágzása.

Növénytársítás és felhasználás

A bordó völgycsillag sokoldalúan felhasználható, és számos növénnyel harmonikusan társítható:

Félárnyékos évelőágyásokban kiválóan mutat árnyékliliomokkal, páfrányokkal és tarka sásokkal, amelyek zöld lombja szépen kiemeli a bordó virágokat.
Világosabb színű évelőkkel – például fehér kasvirággal vagy pasztell árnyalatú cickafarkkal – látványos kontraszt érhető el.
Modern kertekben díszfüvekkel, például tollborzfűvel vagy ezüst deres csenkesszel kombinálva letisztult, elegáns összhatás alakítható ki.
Természetes hatású kertekben gólyaorral, romantikus kertekben pedig rózsákkal vagy hunyorral társítva különösen dekoratív.

Érdekesség a bordó völgycsillagról

A bordó völgycsillag (Astrantia) Európa vadvirágos területeiről származik, és különleges virágformája miatt évszázadok óta kedvelt dísznövény. Természetes megjelenése miatt a modern és a klasszikus kertekben egyaránt megállja a helyét, miközben hosszan tartó virágzása miatt valódi értéket képvisel az évelőágyásokban.